tel icon

Bejelentkezés:

+36-20/974-21-16

tel icon

Rendelő:

1136 Budapest,
Tátra u. 28. II. em. 4.

tel icon

Rendelési idő:

hétfő: 16:15 - 19:00

További elérhetőségeink

Nőgyógyászat

Hiszteroszkópia (endoszkópiás műtétek)
A hiszteroszkópia a legmodernebb endoszkópos műtéti beavatkozások egyike, amelynek során úgy lehet operálni, hogy annak a későbbiekben külsőleg nyoma szinte nem marad, illetve a műtétet követő felépülési időszak nagyságrenddel lerövidül. A hiszteroszkópia során a hüvelyen és a méhszájon keresztül vezetünk a méh üregébe egy kamerát, amelynek segítségével lehetőségünk nyílik a méh üregének vizsgálatára.
Tovább next icon
Laparoszkópia (endoszkópiás műtétek)
Amíg pár évvel ezelőtt még a legkisebb nőgyógyászati műtétnél is felvágták a hasat, addig napjainkban a leggyakrabban elvégzett nőgyógyászati műtéti beavatkozások már ilyen technikával is tökéletesen elvégezhetőek. Laparoszkópiával a hasüreg, illetve a kismedence szerveit vizsgáljuk illetve operáljuk. Olyan műtéti technika, amellyel nem kell a hasat felvágni, hanem csak a bőrt és a hasfalat apró nyílásokkal átszúrni. Ez napokkal gyorsabb, kevésbé fájdalmas és esztétikailag szebb gyógyulást eredményez. A nőgyógyászati betegségek döntő töbsége megoldható endoszkópos módszerrel, ezért ezt részesítjük előnyben a has felvágásával szemben
Tovább next icon
Hüvelyfolyás
Napjainkban is a legtöbb nő nagyobb mennyiségű hüvelyi váladékozás (hüvelyi folyás) miatt keres fel nőgyógyászati rendelőt. A hüvelyben élettani körülmények között is termelődik bizonyos mennyiségű váladék, amely a leváló sejtekből, a méhszájban elhelyezkedő nyák egy részéből, a hüvelybemenetbe nyíló mirigyek váladékából áll össze. Ez alapján teljesen egészében váladékmentes hüvelyről nem lehet beszélni, arra törekedni pedig végkép felesleges! Amennyiben a váladék mennyisége az átlagot meghaladja és ez kellemetlen tünetekkel jár, célszerű felkeresni rendelőnket.
Tovább next icon
Meddőség
Meddőségről akkor beszélünk, ha egy éven keresztül történő rendszeres, célzott, védekezés nélküli házasélet nem eredményez terhességet. Meddőségnek nevezzük azt az állapotot is, ha a nő bekövetkezett terhessége rendszeresen spontán vetéléssel szűnik meg.Az ondóban lévő spermiumoknak 24 órán belül találkozniuk kell az ovuláció során a petefészekből kiszabadult petesejttel a petevezetékben, utána egyetlen spermiumnak be kell jutnia a petesejtbe és megtermékenyítenie azt.
Tovább next icon
Fogamzásgátlás
Más módszer javasolt egy tinédzser korú leánynak és más egy többgyermekes anyának. Az utóbbi években az alacsonyabb hormontartalmú fogamzásgátló készítmények , illetve az új mechanizmusú méhen belűli fogamzásgátló eszközök "spirál" nyertek teret, Egyre több lehetőség közül választhatunk, így mindenki megtalálhatja számára az ideálist.
Tovább next icon
Vérzészavarok
Az első menstruációs vérzés a kislányoknál átlagosan a 11.és a 14.éves kor között jelenetkezik, és legkésőbb 18 éves korra rendszeressé válik. A menstruációs vérzések átlagosan 28 naponta /21-35/ jelentkeznek, a vérzéses napok száma átlagosan 4-5 nap, de legfeljebb 7 nap, a vérzés erőssége átlagos. A szabályos időközönként jelentkező menstruációt a hypophysis-ben, azaz az agyalapi mirigyben található "biológiai óra" szabályozza. A következő esetekben fontos vérzési rendellenességekre figyelni:
Tovább next icon
Myoma
A myoma a női szervezetben leggyakrabban előforduló jóindulatú daganat, amely a méh simaizom-szövetéből alakul ki. A myoma igen gyakori betegség, Magyarországon minden 4.-ik 40 év feletti nőnek van kisebb nagyobb myomája. Sokszor egy nagyobb, máskor több kisebb göbből is állhat.
Tovább next icon
Ciszta -petefészek
A petefészek ciszta, (latinul Cysta ovarii) a petefészekben kialakuló, folyadékkal teli, zárt üreg. A petefészekben a minden menstruációs ciklusban megnő egy tüsző /latinul folliculus/, amely az érett petesejtet tartalmazza, és ultrahang vizsgálattal cysta-szerű képet adhat. Ez természetesen nem igazi ciszta, és az átmérője is kisebb 30 mm-nél. A petefészek állományában ultrahang vizsgálattal talált 30 mm-nél nagyobb "cysztozus" képletek esetében beszélünk petefészek cisztáról:
Tovább next icon
Endometriozis
Endometriózisnak nevezzük, ha a méhnyálkahártya a méh üregén kívül a szervezet más részeiben is megtalálható. Leggyakrabban a petefészekben fordul elő, amelyet "endometriomá"-nak hívunk, de a szervezet bármelyik részén előfordulhat.
Tovább next icon
PCO (polycisztás petefészek)
A policisztás ovárium szindróma (PCOS, Stein-Leventhal szindróma) egy női endokrin, vagyis hormonrendszert érintő betegség. Elnevezésből csak a petefészek megbetegedésére következtethetünk, de a PCOS ennél jóval összetettebb, rövid- és hosszútávú szövődményekkel járó anyagcserezavar. Az egyik leggyakoribb meddőséget okozó női elváltozás, amely a magyar fogamzóképes korú nők 5-15 %-ánál jelen van !
Tovább next icon
Méhszájseb (ectropium)
A méhszájseb a valóságban nem egy sérülés vagy egyéb más ok miatt keletkezett seb, hanem a méh nyakcsatornáját bélelő hengerhámnak a "rákúszása" a méhnyakat normál körülmények között fedő laphámrétegre. Ez nagyon gyakori, jóindulatú elváltozás,(nem betegség), főleg fiatalabb korban.
Tovább next icon
Polip (méh)
A polip a méhből kiinduló, jóindulatú szövetszaporulat, amely előfordulhat a méh üregében /méhtest-polip/, illetve a méhen kivül, általában a méhszájból kiindulva /méhnyak-polip/.
Tovább next icon
Klimax Menopauza
Klimaxról akkor beszélünk, ha az utolsó vérzést legalább hat hónapon keresztül nem követi másik menstruáció. Ennek időpontja meglehetős változékonyságot mutat, de Magyarországon átlagosan 48-50 éves kor között jelentkezik. Ázsiában és Afrikában korábban, a nyugat-európai nők között azonban később következik be, amiben valószínűleg a táplálkozási különbségek játszanak szerepet.
Tovább next icon
Mell-panaszok
A mellek esetében a két leggyakoribb panasz a csomóérzés az emlő állományában illetve az emlőfeszülés-emlőfájdalom.Nem lehet elégé hangsúlyozni a mellek önvizsgálatát, és a legkisebb gyanús csomó esetén a haladéktalan szakorvosi vizsgálatot!
Tovább next icon
Daganatok (nőgyógyászati)
A női intim szervekben a nagyajkaktól a petefészkekig bármelyikben kialakulhat daganatos megbetegedés, jó és rosszindulatú egyaránt. Az emlőrák mellett a leggyakoribb a méhtestrák, amely a méh nyálkahártyáján alakul ki, leginkább 50-60 éves, menopauzán átesett nőknél. Legjellemzőbb tünete a rendellenes, túl bőséges, vagy a menopauza után újra jelentkező vérzés. A méhnyakrák a méh alsó hüvelybe nyúló részének daganatos megbetegedése. Az esetek többségében viszonylag fiataloknál, 35-55 évesen, nemileg aktív korban alakul ki, a legutóbbi kutatások szerint a hátterében a közösülés útján terjedő humán papillomavírus áll. A petefészekrák kevésbé gyakori, viszont igen veszélyes betegség, annál is inkább, mert alig mutat előjeleket, tüneteket.
Tovább next icon