Daganatok -nőgyógyászati

Daganatok (nőgyógyászati)

A női intim szervekben a nagyajkaktól a petefészkekig bármelyikben kialakulhat daganatos megbetegedés, jó és rosszindulatú egyaránt.

A méhnyakrák a méh alsó hüvelybe nyúló részének daganatos megbetegedése. Az esetek többségében viszonylag fiataloknál, 35-55 évesen, nemileg aktív korban alakul ki, a legutóbbi kutatások szerint a hátterében a közösülés útján terjedő humán papillomavírus (HPV) bizonyos negykockázatú törzsei állnak.lsd. HPV szürés

A méhtestrák, amely a méh nyálkahártyáján alakul ki,a leggyakoribb rosszindulatú daganat az emlőrákot követően, leginkább 50-60 éves, menopauzán átesett nőknél. Legjellemzőbb tünete a rendellenes, túl bőséges, vagy a menopauza után újra jelentkező vérzés.

A petefészekrák kevésbé gyakori, viszont igen veszélyes betegség, annál is inkább, mert alig mutat előjeleket, tüneteket.

A felsoroltaknál viszonylag ritkábban fordul elő a külső nemi szervek rákja, a vulvarák, amely tulajdonképpen a hüvelynyílás közelében kialakuló bőrrákfajta, és a hüvelyben kialakuló daganat is, amely viszont a méhnyakrákkal rokon. A női daganatos betegségek elleni védekezés kulcsa a rendszeres nőgyógyászati és szűrővizsgálat: akkor is tanácsos felkeresni legalább évente a nőgyógyászt, ha semmilyen panasz, tünet nem jelentkezik.

Méhnyakrák (cervixcarcinoma)

A méhnyak a méh hüvelybe nyúló, mintegy 3 cm hosszú része, melynek feladata a méhüreg fertőzéstől való védelme, a méhnyaknyák termelése és a spermiumok felvezetése a méhüregbe, továbbá a méhben termelődő mirigyváladék és a menstruációs vér távozásának biztosítása. Belső felületét élénkpiros mirigyhám, míg a külső méhszájat a hüvelyhámra emlékeztető laphám borítja. A méhnyakrák jellemzően a két hámfelület találkozásánál alakul ki. A daganatképződést rendszerint korai, csak a hámra lokalizálódó rákos elfajulás (CIN = cervikális intraepiteliális neoplázia) előzi meg. Méhnyakrák alatt a szövetekbe behatoló (invazív) daganatot értjük. A méhnyakrák döntő többsége (99%) laphámrák, és csak az esetek csekély hányadában fordulhat elő mirigyrák fordulhat.

Előfordulás

A méhnyakrák az emlőrák után a női szervezet második leggyakoribb rosszindulatú daganata. Az esetek döntő többsége nemileg aktív korban alakul ki. A világon évente 500 000 új eset fordul elő. Magyarországon évente mintegy 1500 új beteggel kell számolni. Az újszülött leánygyermekek 2,3 százaléka számíthat arra, hogy élete folyamán méhnyakrákos lesz. Az esetek többsége 30-40 éves korban jelentkezik. A méhnyakrák az összes daganatos halálozás egytizedét teszi ki. A fejletlen országokban a méhnyakrák a vezető halálok a nők körében.

Okok

A méhnyakrák pontos okai nem ismertek. A legfontosabb kockázati tényezők a következők:

A humán papillómavírus fertőzés. Gyakori partnerváltás esetén biztosan gyakrabban fordul elő, kockázata a partnerek számával arányosan nő.
Nemileg aktív életkor.
Dohányzás.
Gyakori genitális (ivarszervi) gyulladás.

Tünetek

A méhnyakrák sokáig tünetmentes, leggyakrabban rákszűrő vizsgálatnál ismerik fel. A daganat kialakulását jelzi a rendszertelen vérezgetés. A vérzés jellemzően élénk piros színű, és gyakran jelentkezik nemi aktus kapcsán. Gyakori a sárgás és kellemetlen szagú hüvelyi folyás, mely olykor véresen festékezett, úgymond "húslészerű" is lehet. Ha a daganat a méhüreget elzárja, akkor erős alhasi fájdalmat okozhat a menstruációs váladék méhüregen belüli felgyűlése (hematometra), el is gennyedhet (piometra), és szeptikus állapotot okozhat. A daganat növekedésével egyre gyakoribb a deréktáji fájdalom, fájdalmas közösülés (dizpareunia), széklet- és vizeletürítés. Előrehaladott stádiumban a daganat betör a hólyagba és/vagy a végbélbe, ami a hüvely, a hólyag és a végbél közötti sipoly (fisztula) kialakulását eredményezi. A daganat leszoríthatja a húgyvezetéket, a vesemedencében vizelet (hidronefrosz) gyülemlik fel (pionefrosz). A beteg halálát leggyakrabban szepszis vagy jelentős érkárosodásából eredő elvérzés okozza.

A betegség lefolyása
A betegség lefolyásának nyomon követése a klinikai stádiumok alapján történik:
"0" stádium: Daganatos sejtek csak a hámban találhatók (CIN).
I. stádium: A daganatos sejtek áttörik a hám határait.
I/a stádium: Átmérője nem nagyobb 2 mm-nél ("mikrokarcinoma").
I/b stádium: Átmérője meghaladja a 2 mm-t, de nem lépi át a méhnyak szöveti határait.
II. stádium: A daganat átlépi a méhnyak szöveti határait, de nem éri el a kismedence falát.
II/a stádium: Ráterjed a méhet körülvevő kötőszövetekre (parametrium).
II/b stádium: Ráterjed a hüvelyre.
III. stádium: A daganat eléri a kismedence falát.
IV. stádium: A daganat betör a hólyagba vagy a végbélbe, vagy távoli áttétei vannak.

Diagnózis

A méhnyak speciális mikroszkóp (kolposzkóp) segítségével történő megtekintésekor a rákra gyanús vagy rákot valószínűsítő elváltozásokat jól el lehet különíteni a normális állapottól. Rákot valószínűsít a karfiolszerű növedék, a fekély vagy a kettő kombinációja, azaz a részben elhalt karfiolszerű növedék. A szövetek törékenyek, vérzékenyek, az elváltozásra gyakorolt enyhe nyomással is a szövetek beszakadását észlelheti a vizsgáló orvos.
A pontos diagnózis a kóros szövetek mikroszkópos vizsgálatával - citológiával (szövettani vizsgálat) történik.

A stádium meghatározása műtét során vagy egésztest CT vagy MR vizsgálat során végezhető. Szükség esetén a hólyag és a végbél tükrözésére (cisztoszkópia, rektoszkópia) is indokolt.

Kezelés

Az invazív daganat a 2/b stádiumig operálható. A műtét kiterjedtsége a stádium függvénye. I-es stádiumig elegendő a méh eltávolítása. A későbbiekben viszont a műtét kiterjed a kismedence összes kötőszövetének és nyirokcsomójának eltávolítására, ezt hívják radikális hiszterektómiának vagy Wertheim-műtétnek.

Nem operálható esetekben sugárkezelés végezhető műtét előtt vagy helyett is. A besugárzás végezhető külső sugárforrásból (pl. "kobalt ágyúval"), illetve a méhbe, hüvelybe helyezett radioaktív kapszulák segítségével. A műtét előtt végzett sugárkezeléssel a daganat mérete csökkenthető, és a sejtek szóródása megelőzhető.

A kemoterápia sejtosztódást gátló gyógyszerekkel történik. Méhnyakrák esetén leghatékonyabbak a platinavegyületek (ciszplatin, karboplatin) és a fluorouracil.
Az egyes kezelési módokat többnyire egymással kombinálják.
A kezelések eredményeként az összes invazív méhnyakrák ötéves túlélési aránya nagyjából 70%. 2/b stádiumig valódi gyógyulásra is lehet számítani az esetek mintegy felében. Késői stádiumokban megtartó ("palliatív") kezelést végeznek, melynek célja a daganat növekedésének lassítása és a beteg életminőségének javítása.

Megelőzés

Sajnos nagyon kevés olyan rosszindulatú daganat létezik, amely még a kialakulása előtt nagy valószinűséggel kiszűrhető.De szerencsére a méhnyakrák ilyen. HA egy nő évente egyszer elmegy orvosához nőgyógyászati rákszűrésre, akkor a daganatot megelőző állapot majdnem 100%-ban idejében, a kialakulása előtt észrevehető. (lsd nőgyógyászati rákszűrés).
Mivel az esetek jelentős része vélhetően vírus eredetű, a legbiztosabb védekezési mód a megbízható monogám párkapcsolat.

Méhtestrák (corpuscarcinoma)

Magyarországon nőkben a 4. leggyakoribb rosszindulatú betegség. Évente mintegy 420 fő halálát okozza. Az esetek döntő többsége 50-60 éves korban jelentkezik. A változókor előtt legfeljebb az esetek 5%-a következik be.

A méhtestrák okai

Az endometrium rák gyakoribb a fejlett országokban. Leggyakoribb oka a tüszőrepedés rendszeres elmaradásával jellemezhető cikluszavarok (folliculus persistens) és ösztrogént termelő daganatok. Legjelentősebb kockázati tényezői a stressz, az elhízás, magas vérnyomás és a cukorbetegség. A szervezet progeszteron termelésének elégtelensége először a méhnyálkahártya jóindulatú burjánzását (endometrium hyperplasia), majd annak rosszindulatú elfajulását okozza.

Tünetei

Legjellemzőbb a változókor utáni vérzés, amely esetek egyharmada mögött a méhnyálkahártya (endometrium) karcinómája áll. A vérzés változékony erősségű, olykor elhúzódik (metrorrhagia). Gyakori a tumor okozta nyakcsatorna elzáródás, aminek kapcsán a méhüregben savós váladék (hydrometros), vagy genny (pyometra) halmozódik fel. Alhasi fájdalom, láz pyometrára, hasűri folyadék (ascites) petefészek és hashártya áttétekre utal.

Hogyan diagnosztizálható a méhtestrák ?

Méhkaparást végez, az így nyert szövetmintát mikroszkóppal megvizsgáltatja. A kezelési terv a daganat kiterjedtségének ("stádiumának") a függvénye. Az egyes eseteket 4 klinikai stádiumba szokás osztani. A kezelés állhat a méh és a petefészkek műtéti eltávolításából, hüvelyi és külsőmezős sugárkezelésből a citosztatikus kemoterápiából. Szerencsére a méhtestrák jellemzően hormonfüggő, így az ösztrogén termelés felfüggesztésével a daganatsejtek könnyebben pusztíthatók el. A daganatsejtek ellen bevethetők az ösztrogéneket közömbösítő sárgatesthormon (progeszteron) származékai is. A daganat hagyományos citosztatikus szerekkel szemben is érzékeny.

A méhtestrák esetleges komplikációi

A kezeletlen méhtestrák halálos betegség. A daganatsejtek elsősorban a kismedencei nyirokcsomókon és a hashártya felületén árasztják el a szervezetet. A méh kilyukadhat, sipolyt képezhet a húgyhólyag, ill. a végbél felé, távoli áttéteket adhat főként a tüdőbe és az agyba.

Mit tehet Ön méhtestrák esetén

Rendszertelen méhvérzéssel forduljon orvoshoz, különösen változókor után.

A méhtestrák megelőzése

Legfontosabb a cikluszavarok kezelése. Hormonális egyensúly megteremtésével a kombinált fogamzásgátlók és a változókori kombinált hormonpótló készítmények segítségével az esetek kb. fele elkerülhető. Tartsa karban testsúlyát, vérnyomását és ellenőriztesse cukoranyagcseréjét. Ne törődjék bele a változókori panaszokba. Gondoztassa a változókori problémáit.

BEJELENTKEZÉS: 06-1-275-1444

« Vissza

szülészet-nőgyógyászat-meddőség