tel icon

Bejelentkezés:

+36-20/974-21-16

tel icon

Rendelő:

1136 Budapest,
Tátra u. 28. II. em. 4.

tel icon

Rendelési idő:

hétfő: 16:15 - 19:00

További elérhetőségeink

Mell-panaszok

Mell-panaszok


A mellek esetében a két leggyakoribb panasz a csomóérzés az emlő állományában illetve az emlőfeszülés-emlőfájdalom.

Nem lehet elégé hangsúlyozni a mellek önvizsgálatát, és a legkisebb gyanús csomó esetén a haladéktalan szakorvosi vizsgálatot!  


Az, ha az egyik emlő vagy emlőbimbó valamivel nagyobb mint a másik vagy befelé fordul, teljesen természetes jelenség.


Figyelmeztető jel a tapintható csomón túl viszont, ha

- az emlő alakja torzul, zsugorodik,
- a bimbó vagy az emlő bőre behúzottá válik,
- az emlő bőrén olyan seb jelenik meg, amelynek nem tudja az okát, s nem gyógyul,
- az emlő véresen váladékozik
- az emlőbimbó ekcémásan kipirosodik, duzzadttá válik, viszket.

A bőr kisebesedését – főleg nagy emlőknél, alul a has bőrével érintkezve – beizzadás is okozhatja, ami miatt gombás fertőzés is kialakulhat, ezzel a tünettel bőrgyógyászhoz kell fordulni. A merevítős melltartók is okozhatnak kisebesedést a bőrön, ha ez bekövetkezik, érdemes puhább, kellemes viseletű melltartóra cserélni a fehérneműt. Az emlő váladékozhat hormonhatásra is, a váladék színe fehér, sárga, zöldes és színtelen egyaránt lehet, ez esetben nőgyógyásszal kell konzultálni a tünetek okáról és megszüntetésének lehetőségéről.

Az emlőrák a nőknél leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganat.

Az emlőráknál - csakúgy, mint a legtöbb tumornál - is igaz az a megállapítás, hogy a terápia eredménye annál hatékonyabb, minél kisebb az elpusztítandó daganat , azaz minél korábban kerül a betegség felismerésre.


Éppen ezért rendkívül fontos, hogy minél hamarabb orvoshoz forduljon mindenki, aki az emlőben csomót tapint! 
Fontos azt is hangsúlyozni, hogy az emlőrák többnyire fájdalmatlan, sőt, minél inkább fáj egy csomó, annál kevésbé valószínű, hogy megjelenése rosszindulatú daganatra utal. Éppen ez a fájdalmatlanság az, ami a betegeket megtéveszti és ami miatt sokszor csak hónapokkal, évekkel a csomó észlelése után fordulnak orvoshoz.

Egyénileg már 20 éves kortól ajánlható, hogy évente egyszer szakorvos vizsgálja meg a melleket. Ezt célszerű a rendszeres nőgyógyászati vizsgálat keretében elvégezni.


Az emlők rendszeres önvizsgálata esetén sem nélkülözhető azok orvossal történő időszakos átvizsgáltatása. 


A mell vizsgálata a nőgyógyászati rendelőben 


  
                                          


A mellvizsgálat a mellrák-szűrés első lépése.Ilyenkor a nőgyógyászati /kismedencei/ szervek vizsgálatát követően alaposan áttapintjuk mindkét oldalon az emlőket.Ilyenkor elsősorban csomót keresünk, de bármilyen szokatlan, új jelenség is fontos: ilyen például a szivárgás az emlőből, szokatlan bemélyedések a melleken vagy a mellbimbók alakjának változása.Rosszindulatú daganat esetében a csomók kemények, stabilak, a bőrön behúzódások láthatóak, a mellbimbó megnyomása után váladékozhat.

A legkisebb gyanujel esetén további diagnosztikus vizsgálatokra ( mammográfia ill. emlő ultrahang) utaljuk be a pácienst.

40 éves kor felett nem elegendő a mellek tapintásos vizsgálata. Fontos nagyon, hogy a nőgyógyászati emlővizsgálat mellett legalább 2 évente mammográfiás szűrésen is részvegyenek a nők !


A mellek  önvizsgálata



20 éves kortól ajánlott az emlők havonkénti önvizsgálata. Rendkívül fontos a vizsgálat elvégzése olyan családoknál, ahol a női ágon (nagymama, édesanya, testvér) a betegség már korábban jelen volt.Legkisebb gyanús csomó esetén azonnal forduljon orvoshoz!



                                        



A mellek vizsgálatát havonta egyszer tanácsos elvégezni. Az erre leginkább alkalmas időpont a menstruációt követő második-harmadik nap. Ez egyrészt azért lényeges, mert a mellek ilyenkor a legkevésbé érzékenyek, másrészt fontos, hogy az emlők havi rendszeres vizsgálata mindig a ciklus azonos szakaszában történjen. Így ugyanis tested hormonális helyzete nem zavarhatja meg a vizsgálatot. Ilyenkor például kevéssé valószínű, hogy egy megduzzadt tejmirigyet összetévessz egy daganattal.

 
Az önvizsgálat menete

 
  • Állj szembe a tükörrel, és húzd ki magad. Ne feledd, rendkívül fontos a helyiségben a megvilágítás erőssége. Leengedett, majd felemelt karokkal vedd szemügyre melleidet a tükörben. Ha szabad szemmel nem találsz semmilyen elváltozást, következhet a tapintásos vizsgálat.
  • A bal karod maradjon leengedve, a jobbal pedig centiről-centire tapintsd végig a bal melledet. Ezután cserélj kezet, és végezd el a vizsgálatot a jobb melleden is.
  • Tedd a bal alkarodat a fejedre, és alaposan tapintsd végig még egyszer jobb kezeddel a bal melledet. Ezt követően pedig újra cserélj kezet, és vizsgáld meg a jobb melledet is ilyen helyzetben.
  • Emeld mindkét kezedet a magasba, és nézd meg ebben a helyzetben, azonos magasságban vannak-e a mellbimbóid, valamint felfelé mutatnak-e.
  • Emeld magastartásba bal karod, a jobb kezeddel pedig vizsgáld át tüzetesen a bal melledet, valamint a hónaljadat, nincs-e benne csomó. Ezt követően végezd el a tapintásos vizsgálatot a másik oldalon is.
  • Az emlővizsgálat utolsó mozzanata hanyatt fekvésben történik. Ebben a testhelyzetben tedd jobb kezed a fejed alá, bal kezeddel pedig tapintsd végig a jobb melledet, nyomd meg finoman a mellbimbót is, hogy nem tapasztalsz-e fájdalmat vagy váladékozást.
 
A legkisebb gyanú esetén keresd fel sürgősen nőgyógyászati rendelőnket ! 




Miért fontos, hogy a menstruáció után végezzük a vizsgálatot?


Menstruáció után a mell könnyen, fájdalom nélkül tapintható, míg a havi vérzés előtt a hormonok miatt megduzzadnak a mellek, a mellbimbó érintése fájdalmas lehet. 



Okozhat mellrákot, ha nagyobb ütés éri a mellünket?


Ebben az esetben nem emlőrák kialakulásáról beszélünk. Amennyiben nagyobb ütés éri mellünket, mondjuk egy baleset során, kialakulhat csomó az emlőben, de idővel el is múlhat. 


Tudunk tenni valamit az emlőrák kialakulása ellen?


10 százalékban a genetika felelős. Ha egy nőnek a családjában halmozottan előfordul az emlőrák, valószínű, hogy nála is ki fog alakulni. A leggyakoribb rizikó a civil élettel kapcsolatos hormonális elváltozásokban keresendő. Elősegítheti a daganat kialakulásának esélyeit a túl sok kalóriafogyasztás, elhízás - főleg ha mindez változókorban történik -, a mozgáshiány, túlzott alkoholfogyasztás, késői gyerekvállalás, gondolok itt a 30 év felettiekre, illetve ha valakinek egyáltalán nincs gyermeke. Ugyanolyan rizikótényezőnek számít, ha korán kezdődik a menstruáció, illetve sokáig tart. Ezenkívül még számos külső környezeti hatás is befolyásoló tényező lehet.


Számít, hogy milyen melltartót hordunk?


Igen. Nem ajánlatos túl szoros fehérneműt hordani, mivel ezek elnyomják az ereket. Tilos melltartóban aludni! A közhiedelem szerint, ha nem viselünk állandóan melltartót, megereszkednek a mellek. Mindez csak tévhit. 


A fogamzásgátlók és egyéb hormontartalmú gyógyszerek befolyásolják az mellrák kialakulását?


A fogamzásgátlók 20-30 százalékban csökkentik az emlőrák kialakulását. A régebbi hormon-kiegészítő gyógyszerek közül sokat már nem javasolunk a betegnek, hiszen ezek a későbbiekben, 50 év felett, elősegíthetik az rákos megbetegedést.  


                       BEJELENTKEZÉS: 06-20-9742-116